Ha elköltözöl egy idegen országba, valamilyen formában látszik rajtad, hogy nem vagy odavaló(si). Az én esetemben ez nem a külsőségekben jelenik meg, mivel eléggé hajazok az igazi spanyolokra. Mondjuk Valencia-ban nagyon nagyon sok a bevándorló, a világ minden pontjáról. Így amit eddig tapasztaltam, hogy ha segítséget kérsz vagy útbaigazítást vagy próbálsz valamit elintézni, ugyan észreveszik, hogy nem vagy spanyol, de nagyon szívesen és kétségesen segítenek. Nem angolul kommunikálok, hanem spanyolul, persze az angol jobban megy, de spanyolt jöttem ide tanulni. Mindenesetre észreveszik a beszédemen, hogy tutira külföldi vagyok. Néha megkérdezik, honnan jöttem, aztán, amikor mondom, hogy Magyarország (Hungría), semmi reakció nem jön vissza, mert feltehetőleg nem tudják hol van. Eddig egyszer tapasztaltam a külföldi létem nem tetszését, akkor, amikor vásároltam egy üzletben, és a pénztáros csaj olyan csúnyán nézett rám, amikor éppen hívott az Anyukám, és magyarul beszéltem hozzá. De mindössze ennyi, ne is legyen rosszabb. Valamelyik nem lementem a Kyosco-ba, ez egy olyan hely, mint egy trafik, de itt fel tudod tölteni a kártyád (mobil) és a tömegközlekedési kártyád is. Erről majd máskor írok. Ott megkérdezte tőlem az eladó néni, hogy beszélek-e angolul, mert elromlott a kártyafeltöltős gép. Persze, beszélek, és annyira örült neki. Össze is barátkoztam vele gyorsan. Szóval, nem néznek ki, mert itt még a finn és/vagy svéd típusú emberek sem lennének furcsák.